2015. március 10., kedd

2. fejezet

Sziasztok! Hát... tessék olvasni és véleményt hagyni :D


A háttérből hangosan hallatszott a pénztárgépek csipogása, mint ahogy a bolti vásárlók nyüzsgése is. Natalie az öklében szorongatta a bevásárlókosarat, amibe már belepakolta a két liter tejet, tíz zsömlét, paprikát, uborkát, virslit és húsz deka sajtot. Ha így folytatná, akár egészségesen élhetne darázsderékkal. Azonban miközben fizetni indult, megakad a tekintete egy helyen, és automatikusan befordult a sorba. Megállt a csokik előtt. Közben elhaladt mellette egy magas, vékony, elég gazdagnak kinéző belőtt hajú nő, Nat pedig lehajtott fejjel várta, amíg elmegy. Végtelenül megalázottnak érezte magát. Itt áll ő, közel húsz kiló túlsúllyal, erre csokit zabálna, bezzeg a sok diétás bige meg éhezik. Pedig ők ehetnének. Ő meg nem.

2015. március 3., kedd

1. fejezet

Helló, helló!
Nagy örömmel jelentem be, hogy talán sikerült túllépnem egy elég jelentős írói válságon. Vagyis, hát, nem tudom. Annyi biztos, hogy ezt sikerült most leírnom. Hogy milyen, azt nektek kell eldönteni.
Hagyjatok nyugodtan akármilyen kommentet, iratkozzatok fel, stb! ;)
Nagyon jó olvasást kívánok mindenkinek!

A 'szerelmbe' helyett természetesen 'szerelembe' szó áll ^^"


Vajon hány ember életében van olyan történet, amit érdemes elmesélni? Mármint nem egy kedves, vasárnapi ebéd mellett nosztalgiázva, vagy egy kiadós kocsmatúra közben, hanem úgy tényleg, egy olyan igazi regélésre való sztori, amiket könyvekbe szoktak írni. Most komolyan. Vannak olyan izgalmas emberi sorsok, hogy egyesek ténylegesen átélik az Üvöltő szeleket vagy akár az Alkonyatot? Oké. Talán be kéne határolni az izgalmas fogalmát…
Egy azonban biztos, mégpedig, hogy ez nem adatik meg a legtöbb embernek, ezekről az emberekről meg nem szoktak könyvek születni.